2004. december 31., péntek

Gáz feliratok

Médiapartnerünk a Rádió 24...

A kép, amit láthattok a háztömbünk liftjében készült. Nem rég szereltek fel egy vadiúj beleordibálós vészjelző készüléket. Arra az esetre, hogy ha bennragadnál és ki szeretnél jönni. Természetesen megnyomni a gombot és torkaszakadtából sikítozni nem egyszerű dolog. Mellékelni kell egy használati útmutatót és egy hosszú szabályzatot, amelyből megtudhatod, hogyan kell egy igazi nyárspolgár módjára a világ tudtára adni, hogy szedjenek már ki abból a dobozból.

Ki az aki ebben segít neked és lelki támogatást nyújt közben? Hát persze, hogy a Rádió 24, ki más. Elvégre ő a vészjelző médiapartnere. Ezúton is gratulálok a rádió marketingeseinek, egy ilyen fantasztikus terméktársításért biztosasan kaphatnának valamilyen díjat: halálközeli élmény -> Rádió 24. Tudom, nehéz megfelelő felületet találni a reklámhoz, ki kell használni a kiaknázatlan területeket.

Bár lehet, hogy én vagyok túl szűklátókörű, és tényleg nem csak egyszerű reklámról van szó. Lehet, hogy itt valódi "médiapartnerség"-ről van szó. Tehát, ha én eszeveszetten visítozok, hogy beszorultam, segítség, akkor ezt az egészet a rádiós közönség is végigélvezheti. Esetleg ha megnyomom a gombot, kérhetek számot? Tök jó.

Mikrohullámú Iratpapucs

Tessék, mikrohullámú iratpapucs, egyenesen a Tesco-ból. Hogy mire jó? A válasz kézenfekvő. Ugyebár az embernek vannak iratai, eddig tiszta sor. Aztán vannak a forró akták, amikben híres személyiségek félrelépései vannak megörökítve. És mi van most decemberben? Hideg! Melyik a legjobb része egy ilyen forró iratnak? A lábléc rész, ahol a pajzán fotó alá van írva, hogy például "a miniszterelnök úr munka közben". Mivel védjük a lábat a hidegben? Persze, hogy egy papuccsal! Természetesen mint minden zsarolási eszköz esetében, itt is fent kell tartanunk a zsarolt állandó veszélyérzetét. Ez az elmés szerkezet a nagy piros gomb megnyomásának hatására mikrohullámú rádiócsatornán keresztül az egész anyagot átfaxolja a helyi bulvárlapnak. Kényelmes és félelmetes fegyver a zsarolás művészetében. Vegyétek bátran, csakis a Tesco-ban.

Ninja Edzések

Tök jó. Kissrác koromban mindig is ninja akartam lenni. Tudod olyan figura, aki mindenkit lekardoz, tud kámforrá válni, és közben maxi halálos. És most itt a lehetőség, el sem hiszem. Nem Iaido, nem Kendo, nem Karate, nem Aikido, nem Taekwon-do, nem Ju jitsu, hanem valódi ninja-edzés. Hurrá. Külön okítás kis kezdő ninjáknak, és külön a már nagyon veszélyeseknek.

Lehet, hogy ez volt az utolsó sor, amit írok. Biztos jól magamra haragítottam őket, és a függöny mögül már egy japán-orgyilkos-utánzat les rám, hogy a vérembe fojtson.

(Egyébként tisztelem a harcművészeket, magam is aikidozom, de ezt nem tudom hova tenni...)
(Azóta küzdöttem ninjitsu tanoccal. Teljesen jó stílus, én kérek elnézést :) )

"Az ételt nem szeretni, hanem megenni kell..."

Hétvégén kommunikációs tréningen voltam, melynek egy kis főváros közelében lévő zsákfalu adott otthont. Maga a program nagyon jó és hasznos volt, de a szállás... A lényeg az, hogy egy lelkigyakorlatos háznak aposztrofált épületben tengődtünk két napig. Házigazdáink bamba, de kedves, mélyen vallásos figurák voltak, nem az a pörgős fajta. Fűtés nem volt, de buzgón imádkoztak annak érdekében, hogy az Úr megjavítsa a kazánházat. A vége felé már mi is...

Ezzel a gyönyörű táblával az étkezdében találkozhat a betévedő. Csak úgy elrettentésképpen. Legyen mire mutogatnija a konyhafőnöknek, ha esetleg közölnéd vele, hogy ehetetlen a kaja. Tipikus példája annak, hogyan lehet a mentegetőzést ideológia mögé rejteni... Gratulálok. Ez a gondolkodásmód összetéveszthetetlenül az egyház sajátja. Megmagyarázzák, hogy teljesen helyénvaló, ha szenvedsz, sőt még örüljél is neki.

Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat

A következő kép is a fennt említett intézményben készült. Amikor elhaladtál egy folyosón, és éppen nem ikonokról visszabámuló szentfazekakat kellett nézned, hasonló okosságokkal találkozhattál.

Lelki szemeim előtt már látom is a következőt. Vidáman készülődök egy bulira az albérletemben, és épp a vodkás üveget akarom kinyitni. De ekkor hirtelen rámtöri az ajtót a KASZ (Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat), és az amerikai SWAT kommandósokat megszégyenítő fürgeséggel behatolnak a szobába. Az italt kikapják a kezemből és villámgyorsan kirángatnak ebből a veszélyes helyzetből. Köszönöm nektek, KASZ! :)

Megnyugtató, hogy ennek érdekében lelkigyakorlatot is tartanak, amelynek a napirendje sajnos már nem fért rá a képre. Vajon kapok golyóálló mellényt is, ha csatlakozok az alakulathoz?