2009. április 22., szerda

Walldorf

Walldorf. Ebben a tüneményes kisvárosban kaptam szállást erre a hétre. Takaros és szeretnivaló, azonban adrenalinfüggőknek nem ajánlanám. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy az ember hajlott öregkorának éveit boldogan leélje itt. Friss levegő, nyugodt környék, kiülős kávézók és akkora, hogy szenilis fejjel sem fog újdonságokkal meglepni minket. Nézzük, miről is híres Walldorf:

  • Waldorf-pedagógiai irányzat (biztosítsuk a gyerek érzelmi biztonságát és szellemi szabadságát)
  • Waldorf saláta (recept)
  • Itt van az SAP központja :)
Amint az a képen is látható, Walldorf jóval kisebb, mint Németország. Sokkal. Walldorfban érdemes megnézni a rövid sétálóutcát (20 perc), a két templomot (10 perc) és a néhány vendéglőt. Ennyi. Ezeken túl megtaláljuk a tiszta, gondozott, családi házakat. Egy ilyen épület sem magasodik két emelet fölé, itt nincsenek betontömbök. Ideális életkörülmények a 12 év alatti és a 40 év fölötti lakosoknak. A többieknek valószínűleg rendszeres medvetámadást vagy siklóernyős ugrásokat ír fel a háziorvosuk az ingerszegénység ellen.

Najó, befejeztem, valószínűleg csak az irigység beszél belőlem. Errefelé tényleg nagyon jól és nyugodtan élnek az emberek. Extra programokért azonban utazni kell más településekre. A házakon látszik, hogy a helyi lakos egészen addig nem bírja álomra hajtani a fejét, amíg le nem törölte az utolsó maszatot is az ablakáról.

A fogadók kellemesek, él az a hagyomány, hogy a "valami"-hez formában nevezik el vendéglátó egységeket. Pl. A fehér lóhoz, A sarki csillaghoz, stb. Biztos az étel is minőségi, én azonban magányomban csóró egyetemistának képzeltem magam, és beértem egy pizzával.

A szállásom kényelmes volt. Kaptam svédasztalos reggelit mindenféle felvágottból, műzliből és gyümölcsből. Sőt egy rozoga biciklit is biztosított nekem a hotel, szóval a testmozgás sem maradt ki a héten.

2009. április 21., kedd

SAP - Walldorf

Épp kiküldetésben vagyok Németországban a munkáltatóm, az SAP, jóvoltából. Úgy döntöttem, az aggódó rokonokat és a kíváncsi barátaimat megörvendeztetem itt egy kis élménybeszámolóval. Ma az SAP-ról és az itteni telephelyről fogok írni.

SAP-ról röviden:
- informatikai, multinacionális cég
- fő profil: vállalatirányítási rendszerek
- szakterületén vezető pozíciója van
- kb. 52.000 alkalmazott

Szóval adott egy apró, német "falu" a maga 15.000 lakosával, ami mellé az SAP jól odatelepült kb. ugyanennyi dolgozójával. A folyamat 1973-ban kezdődött, persze akkor még nem voltak ennyien, de mára több, mint 20 épületet húztak fel a területen.

Egy rakás iroda, sok-sok ember, német precizitás. Az informatikusok egy négyzetméterre eső száma ijesztően magas, minden élére van állítva, ketyeg az óramű. A légkör akár folytogató is lehetne, de szerencsére a kollégák kedvesek, és a környezet... csodás.

Itt vagyunk a semmi közepén, egy aprócska város mellett. Mellettünk egy jókora erdő, körülöttünk pedig termőföldek. Hogy mit termelnek errefelé? Mit rejtenek a fóliával letakart buckák? Spárgát. Szerencsétlen növényt megszivatják azzal, hogy ráhordanak egy adag földet, így hosszabb lesz az ehető gyökere.

Vissza a telephelyre, ez csak úgy eszembejutott. Szóval, van néhány régi épület, jópár üvegpalota. és mindezt egy gyönyörű park veszi körül. Ligetek, virágbaborult fák, tavacska békákkal és teknősökkel, tulipánok. Ha lezsibbad az agyad munka közben, akkor lemehetsz a gondozott kertbe lerakni a hátsódat egy padra. A friss levegő rabja leszel. Ha mindez kevés, és megrögzött természetjáró vagy (esetleg képzett dzsungelharcos), akkor a pár méterre elterülő echte erdőségnek is biztosan örülni fogsz.

Itt van még az a pár hipernmodern épület, amit minden bizonnyal az ügyfelek elámítása végett húztak fel. Minden csillog, tágas és eszement ötletekre is költöttek pénzt. Itt van például a "Tű", amely, ha rárakod a kezedet, akkor a pulzusod mintájára kezd el villogni. Vagy egy patakocska, ami az épületben digitálisan képernyőkön folytatódik, és animált medúzák úszkálnak benne. Őrület.
Minden kényelmes, praktikus. A kávézókban a dohányzó rész üveggel van leválasztva. Három konditerem, négy teniszpálya. Az egyik komplexumban még bankfiókok és fodrászat is van. Kész szabadidőközpont lehetne, ha nem dolgozni járnának ide az emberek. Nagyon tetszik.

2009. április 2., csütörtök

In Flames koncert


Április 1-e, In Flames koncert. Bár bolondok napja van, de a disznófejű Nagyúr sohasem viccel, ezért csak borsos áron juthatunk be a rendezvényre. Ráadásul szerda, és ilyenkor az ember még fáradtan nyögdécsel a hét közepe miatt. Amikor pedig megtudja, hogy 18:00 a kapunyitás, akkor egy halk anyátokat is elenged a fémzene istenei felé. Munka után egy gyors italt legurítva eredünk a svédek nyomába. A PeCsa ad otthont a koncertnek, hozva a teljesen átlagos formáját. Sörszag, tömeg, rock&roll, semmi extra.

Az est első bandájáról, a Skru-ról, nem tudok nyilatkozni, és ezzel valószínűleg a látogatók nagy része is így van. Ez a fránya korai kezdés. Egy myspace-s belehallgatást azért megérdemelnek. A gitártémák akár még jók is lehetnének, de énekkel együtt nekem túl kommersz. Talán a tinilányoknak jobban fog tetszeni.

Érkezésünkkor a Superbutt zenekar fogad minket, a maga jófajta, kicsit hardcore-os zúzásával. Teszik a dolgokat, hogy felvillanyozzák a közönséget. Az egész performansz karizmatikus, helyén van minden, a nép pedig elismerően bólogat. Bár minden bizonnyal egyikük sem a miattuk van itt ma este. Andrásék javára legyen írva, hogy a főzenekarnak annyira megtetszettek, hogy további három turnéállomáson játszhatnak előttük. Gratulálunk a sikerhez, csak így tovább!

Egy kicsit kiürül a küzdőtér, mi pedig bölcsen beállunk a hangmérnökök placca mellé. Se nem túl hátul, se nem túl elől. Jó lenne látni valamit, de a fene se akar egy hétköznapon kék-zöld foltokat szerezni. Színpadon az In Flames, klasszikus számmal nyitnak (Pinball Map), mindenki örül. Jópáran ráncoljuk a szemöldökünket, a hangzás nem az igazi. A még számolni tudók pedig megállapítják, hogy eggyel kevesebb gitáros van jelen, mint kéne. A rejtélyre két nótával később derül fény. A már illuminált énekes bejelenti, hogy Jesper alkohol problémák miatt nem lehet most velünk. Hiába, ez talán a vodkagőzös, skandináv éjszakák és a rockszakma velejárója. Remélem pár hónap alatt összeszedi magát, és békét köt a májával. Lett volna, aki beugrik helyette, de ő meg családi okok miatt marad távol. Nagyszerű. Legalább nem mondták le az egészet, ez is valami.

missing in action

Profin tolják, a darálások hibátlanok. Az új album slágerei mellett jópár régi számmal is megörvendeztetnek minket. Azonban az egész koncertre rányomja a bélyegét a hiányzó tag. A többszólamú gitártémáik miatt vált nagy kedvencemmé ez a zenekar, és ebből most semmit sem kapok. Bár gyanítom, hogy a jelenlévők már rongyosra hallgatták az összes szerzeményüket. Valószínűleg nem esik nehezükre odaképzelni a hiányzó részeket, de ez ebben a formában gáz.

Vegyes érzelmekkel távozunk fél 11 fele. Ezt a koncertet látni kellett, azonban félkarú óriás Jesper nélkül az In Flames. "Szkanderben" azért így is jópár zenekart lenyomnak.