2008. február 21., csütörtök

Közösség vs. Ego

"Credo in meum ego." - Avagy a saját egómban hiszek. Ez volt anno a jelmondatom. Hittem, hogy mindennél több és fontosabb vagyok, és helyénvaló az, hogy körülöttem forog a világ. Magasztaltam az individualizmust, elvégre rólam szól minden az életemben.

Rá kellett jönnöm, ostobaság volt. Az önzőség és a kicsinyesség az, amit ez a század ráerőltet az emberiségre. Csak azért, hogy ostoba, öntelt fogyasztókat csináljanak belőlünk. Olyanokat, akik a saját pondró mivoltukat imádva átgázolnak a többieken. Olyanokat, akik saját boldogulásuk reményében más életeket keserítenek meg. Olyanokat, akik félnek keresztbe tenni két fűszálat azért, hogy a jövőnek jobb legyen. Olyanokat, akik majd szépen lassan belefulladnak saját fekáliájukba. Barmok szintjére süllyedtünk le, akik vakon csörtetnek előre, hallgatva a reklámok és a média szavára. Mindezt azért, mert elhisszük, hogy magunkat valósítjuk meg, és hogy egyediek leszünk. Kordában tarthatóak lettünk.

Hiszek azonban abban, hogy szépen lassan rájövünk arra: közösen változtathatunk ezen. El kell fogadnunk, hogy a körülöttünk élők ugyanolyan fontosak mint mi, és megéri áldozatokat hozni értük. Mert ugyanezt ők is meg fogják értünk tenni. Hiszek a közösségek erejében. Hiszek abban, hogy közösen jobbá tudjuk tenni ezt a világot.