Webcomic áradat

Kemény, fáradságos munkával gyűjtögetem az online képregényeket. Nehéz, megterhelő meló, amitől most jól megszabadítalak titeket. Izzadtságtól csúszós csomagolásban nyújtom hát át ezt a csokorra való linket.

Vigyázat, a válogatás saját ízlésvilágomat tükrözi. Cinikus, fekete humor a láthatáron.

Sinfest

Jópofa képregény egy kiscsávóról, aki menőnek érzi magát, de sose jönnek össze a csajok, és barátosnőjéről, akire viszont bukik a másik nem. Alacsonyröptű értekezések az élet nagy dolgairól. A sztárvendégek közt szerepel maga az ördög, valamint a nagybetűs Isten, aki egy csöppet gyerekes, szeret bábozni és ironikus poénjairól híres.

Gone with the Blastwave

Posztapokaliptikus, háborús képregény. A rommábombázott városban vívják gerillaháborújukat a "pirosak", "sárgák" és a "kékek". Senki se tudja igazán, hogy miért harcolnak. Néhány katona szerint azért, mert mókás. Döntsd el Te, vajon az-e.

John and John

A kicsit megszállott John és a hangyányival konzervatívabb John képregénye. Egy csöppet szexista, de akinek van gyomra hozzá, az biztos szeretni fogja.

The Perry Bible Fellowship

Nagyon szarkasztikus poénok. Változatos és ötletes. Kizárólag ínyenceknek.

Wulffmorgenthaler

Naponta frissülő képregény, változatos hülyeségekkel, óriási archívummal. Nehéz leszokni róla.

Beaver and Steve

Kalandos történetek Beaver (hód) és Steve (dinoszaurusz) főszereplésével. Űrutazás, ezoterika, fantázia és hétköznapok. Agymenés.

Unspeakable Vault of Doom

Ez egy kifejezetten réteg-webcomic. Valószínűleg csak azok fogják érteni, akik olvasták Lovecraft borongós horror regényeit. Ők viszont garantáltan hülyére fogják kacagni magukat. A történetek 70%-a úgyis arról szól, hogy a szektások megidézik a nagy Cthulhu-t, változatos poénok közepette jól megeszi őket. Yum-yum.

Marbles

Tudom, nem szép dolog az éhező etiópokból viccet csinálni, de két holland úriember úgy gondolta, mégis jó poén politikailag inkorrekt képregényt csinálni. Móka és kacagás az van, de kaja nincs.

Rehabilitating Mr. Wiggles

Mr Wiggles a világ egyik talán legperverzebb, legdurvább, legszókimondóbb plüssmackója. Az a fajta, akinél mindennapi beszédtéma a nemi betegségek, drogok, deviancia, testnedvek, és előszeretettel mutatja be, hogy milyen gázok is vagyunk mi, emberek.

Napirajz

Vulgáris, véres képregény a magyar valóságról, a kis ember sorsáról. Najó, egyszerűen durva és szórakoztató.

Siófok 2007

Amennyiben a publikus képgalériát akarod látni, ide kattints.

Ha ezzel nem elégedsz meg, és idegeid kötélből vannak, bátran görgess lentebb exkluzív, szigorúan bizalmas összefoglalónkhoz. Minden amit tudni akártál arról, hogy mik is történtek a nyaralásunk folyamán.


Itt éppen a klónjaimmal vitatkozom azon, hogy vajon miként tudnánk az uralmunk alá hajtani a világot. Sajnos a költségvetési hiány áttárgyalása alatt NATO katonák ütöttek rajtunk, és csak én, a 453245-DN sorszámú klón maradtam életben. Cudar egy világ ez.

Judit határozottan állítja, hogy a 16 kockából 17db 6-os van. Megérzésén felbuzdulva, feltette rá az összes piáját és a Hey-Ho márkájú gyümölcslevét. Matyi tájékoztatott minket, hogy Richards Smith '87-ben ugyanilyen helyzetben nyert meg egy fogadást.


Zozz és Tomi épp a Hattyúk Tavának leghíresebb jelenetét adják elő. Ez az a rész, amikor a gonosz Zlborg professzort háborús bűnei miatt deportálják Türkbegisztánba, és emiatt nagyon szomorú lesz.


Nesönel Dszeografikos munkatársunk egy igen ritka dinnyepockot (Cucumis arvalis) kapott lencsevégre. A mit sem sejtő rágcsáló meglepődve veszi tudomásul, hogy 10 centiről az arcába vakuztak. Fotóriporterünk azóta jeltelen sírban fekszik valahol a dzsungelben.


Hihetetlen felfedezés. A ház alaksorában három az 50-es években megfagyott szovjet menekülteket találtunk. A forró fürdő jót tett nekik, köszönik jól vannak, a jelenlegi divat-trendekkel még ismerkednek.


Bedát pókergyőzelme hihetetlen önbizalommal tölti el. "Szeretném felelőségteljesen befektetni a megnyert pénzt." - nyilatkozta lapunknak. "Három közelkeleti várost fogok megvenni, a maradékot pedig magaskockázatú alapbokba teszem."

Therion koncert

A múlt hét végén elutaztam Miskolcra ("A nyitott kapuk városa" ™), hogy szem- és fültanúja lehessek a svéd metálbandának, a Therion-nak. A srácok a helyi szimfonikus zenekar és kórus kíséretében léptek fel, így biztosítva az echte sárkányölős, királylánydugós zenei élményt.



A koncertet egy szimpatikus jégcsarnokban rendezték, szerencsére jég nélkül. Maga a hely nem hagyott kívánni valót maga után, a koncepció viszont igen. Szép, kulturált széksorok fogadtak minket a küzdőtéren. Elvégre a program a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretei között látott napvilágot. Szóval sorstársaink rezignált arccal, katonás rendben csücsültek műanyag székeiken, enyhe forradalmi vággyal szemükben. A biztonságiak megéreztek valamit vesztükből, és felállították a szokásos koncert-vaskerítést a színpad előtt. Just in case...

Kezdés előtt nem sokkal mi is helyet foglaltunk. Persze a hátsó ülő-alkalmatosságokra nem volt kedvünk leülni, beálltunk hát előre, a székek mellé. Jött is a security, hogy ezt nem így kell, rakjuk le a seggünket szépen. Szerencsére, egy-két nagydarab mackó a hallgatóságból kedvesen elmagyarázta nekik, hogy nem azért fizettek 4500-5500 jó magyar forintot, hogy nyárspolgár módjára, ülve metálkodjanak két órán keresztül.

A koncert két részből állt, kezdetnek klasszikusokat (Mozart, Dvorak, Verdi, stb.) hallhattunk picit átdolgozva, majd Therion számokat izgulhattunk végig. Az első felvonás kellemesre sikeredett, felcsendültek fülemnek ismerős dallamok, de mélyreható komolyzenei műveltségem hiányában nem tudtam beazonosítani őket. A hallgatóság elismeréssel hümmögött, hogy milyen szép és jó is ez a "régi" zene...

Itt jegyezném meg, hogy a hangosítás szar volt. A szimfonikus zenekar szépen szólt, de a gitárok igen csak vérszegényre sikeredtek. A mély hangok hiányában nem volt semmi öblösség, erő a zúzásokban. A dob kínai cinje egyszerűen fülsértően csörömpölt. Többet vártam ennél a Therion-tól.

A második, saját számos szett már sokkal nagyobb energiákat mozgatott meg. Alig vágtak bele az első taktusokba, egy megtermett, szittya viking nekilódult, és letépett pólóját feje fölött lóbálva megrohamozta a kerítést. Több se kellett a fekete seregnek, meglódult mindenki és kialakult a klasszikus koncert légkör. Tolongás az első sorokban, villázás, ritmusos hajrázás, székeken álló tömeg. A biztonsági őrök pedig csendben beadták felmondásukat.

Összefoglalva, jó élményeket hagyott bennem a Therion koncert, de nem volt minden felhőtlen. A szervezés jobban felkészülhetett volna a rajongókra és a hangtechnika se volt hibátlan. A svéd zenészek pedig nyomhattak volna több és mozgalmasabb "slágereket" a sajátjaik közül (Kihagyni a To Mega Therion-t? Bah...). Mindenesetre megérte elutaznom, ilyet is láttam.

Köszönet Gergőnek és Kornéliának a vendéglátásért.