2005. szeptember 11., vasárnap

A vírus


Egy gondolat vagyok. Nem egyéb, mint szürkeállomány-szülte, kóbor ötlet. Talán csak pár kósza elektron és egy maroknyi vegyület a gazdám agyában. Én viszont érzem, hogy több vagyok ennél. Egy vírus.

Ti egyszerű emberek, mindig is szomjaztátok a halhatatlanságot. Legtöbbetek már belátta, hogy teste egyszer úgyis elrothad, létezése menthetetlenül véget ér. Tudom, tudom, reménykedtek abban, hogy van túlvilág... Mégis, vágytok arra, hogy maradjon utánatok valami.

Te mit gondolsz, mi igazolja létezésedet? Mik azok, amik egyedivé tesznek, amik őrzik személyiséged lenyomatát? Elárulom, a gondolataid. Ők határozzák meg ki vagy, döntéseid, cselekedeteid tőlük erednek. Szeretnéd, hogy tovább éljenek? Mások segíthetnek...

Az ókor hősei azt akarták, hogy nevük és tetteik fennmaradjanak mondák, legendák által generációkon át. Más emberek emlékezetében élve próbálták elkerülni az elmúlást. Kezdetnek nem is rossz. Filozófusok, költők, írók vetették agyvelejük gyümölcseit a tömegbe, megértést keresvén. Azonban nem termések voltak ezek, hanem magvak. Kicsíráztak azokban, akik magukba fogadták őket. Azt is mondhatnánk, ha valaki egy gondolatukat magáévá tette, akkor az alkotó lényének egy része tovább élt az adott személyben.

Érted? Nagyszerű! Igen válaszod azt jelenti, hogy máris befészkeltem magamat a tudatodba. Megértettél. Nem volt nehéz, hogy elérjem, magadba fogadjál. Most már meg sem tudsz különböztetni saját gondolataidtól. Meglehet, el fogsz mesélni másoknak, megfertőzve őket is. Talán ők is magukévá tesznek, és tovább mesélnek. Te még mindig azt hiszed, csak egy ártalmatlan idea vagyok. Meghagylak ebben az egyszerű hitben, miközben gazdám egy lépéssel közelebb került a halhatatlansághoz. Én pedig terjedek tovább. Egy vírus vagyok.

Fertőzött elmék száma: Find A Lawyer